A Fideszt is magába foglaló EU-s pártcsoport, az Európai Néppárt (EPP) szóvivője, a román Sigfried Muresan az Euractivnak azt mondta, hogy a magyar felsőoktatási törvény jogszerűségét az Európai Bizottság értékeli, és a Európai Néppárt vezetői is hosszas belső megbeszéléseket fognak róla tartani. A román képviselő tovább ment és azt is belebegtette, hogy a Lisszaboni Szerződés 7-es cikkelyét is alkalmazhatják Magyarország ellen. A 7-es cikkelyt az EU „atombombájának” is szokták nevezni: ez az a jogállamiság-védő mechanizmus, ami alapvető tagállami jogokat vonhat meg az egyes országoktól, úgy mint a szavazati jog az Európai Tanácsban, vagy a hozzáférés a közös piacokhoz. Valójában azonban még sosem alkalmazták ezt a szankciós mechanizmust, és a jövőbeli politikai esélye is nagyon kicsi, mert az érintett államon kívül az összes többi állam- és kormányfő egyhangú beleegyezése is kell a tényleges szankciókhoz.
Az EPP szóvivője a magyar kormány nemzeti konzultációjával kapcsolatosan megjegyezte, hogy arról is meg kéne kérdezni a magyarokat, akarják-e élvezni az EU-tagság előnyeit. Vagyis továbbra is hozzá akarnak-e férni az évenként kapott sok milliárd eurós központi támogatásokhoz, vagy fenn akarják-e tartani a jogukat arra, hogy szabadon utazhassanak, tanulhassanak és dolgozhassanak az EU összes tagországában.
„A gondolkodás, kutatás és szólás szabadsága alapvető részei az európai identitásnak”
– ezt Manfred Weber mondta, az EPP frakcióvezetője a Lex CEU ügyébevel kapcsolatosan. Hozzátette, hogy a Néppárt „mindenáron megvédi” ezeket az értékeket.
Politico: A Lex CEU az Európai Néppárt szélére sodorja a Fideszt
Két cikkben is foglalkozott pénteken a Politico a Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) kapcsolatával, amely a brüsszeli hírportál szerint meglehetősen feszültté vált a magyar felsőoktatási törvény módosítása miatt, az ugyanis sokak szerint bezárással fenyegeti a Közép-európai Egyetemet (CEU). A törvénymódosítás nyomán kívülről és belülről is jelentősen nőtt a nyomás az EPP vezetésén, hogy kizárja a Fideszt, amellyel „már évek óta problémás a viszonya a pártcsaládnak”. A párton belül egyre többen szeretnék kívül látni a Fideszt, főként belga, holland, finn, német és svéd képviselők, de bennfentes források szerint a vezetés egyelőre nem akarja elveszíteni az EPP tizenegy fideszes tagját, mert „lojálisak”, az esetek nagy többségében a párttal együtt szavaznak – olvasható a Politico cikkében.